Neked való a Berrībook oksfüzet? Töltsd ki a kérdőívet és nyerj!
Neked való a Berrībook oksfüzet? Töltsd ki a kérdőívet és nyerj!
Sokan jegyzetelünk. Előadáson, meetingen, tanulás közben – írunk, gépelünk, kiemelünk. Mégis gyakran előfordul, hogy amikor később visszanézünk a jegyzeteinkre, alig segítenek. Ott vannak a szavak, de nincs mögöttük valódi megértés.
A probléma nem az, hogy jegyzetelünk. Hanem az, hogy mire használjuk a jegyzetet.
Sok esetben a jegyzetelés puszta rögzítés: megpróbáljuk minél pontosabban leírni, ami elhangzik. Ez különösen digitális eszközökön működik jól, ahol szinte szó szerint követni tudjuk az információt. Csakhogy ettől a jegyzet még nem lesz hasznos. Egy jó jegyzet nem visszamondja az anyagot, hanem segít értelmezni.
A jegyzet mint gondolkodási tér
Érdemes a jegyzetre nem másolatként, hanem egyfajta térként gondolni. Olyan felületként, ahol látszanak a hangsúlyok, az összefüggések, a saját gondolataink.
Amikor kézzel jegyzetelünk, ez szinte magától elkezd kialakulni. Nem tudunk mindent leírni, ezért rövidítünk, kiemelünk, átrendezünk. Egy-egy gondolat mellé odakerül egy nyíl, egy rajz, egy plusz megjegyzés. A papír nem kényszerít lineáris haladásra, ezért természetes módon kezdünk el benne „térben gondolkodni”.
Ez az a pont, ahol a jegyzet már nem csak rögzít, hanem támogatja a gondolkodást.
Miért működik másképp kézzel?
A kézírás egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy nem tökéletes és nem lineáris. Ez elsőre hátránynak tűnhet, de valójában ez adja az erejét.
Kézzel írva sokkal könnyebben:
Ezek apróságoknak tűnnek, de közben az történik, hogy a gondolkodásunk láthatóvá válik. Nem csak leírjuk az információt, hanem elkezdjük szervezni.
Lineáris és térbeli jegyzetelés
A digitális jegyzetelés alapvetően lineáris: sorokban haladunk, listákat készítünk, egymás után következnek az információk. Ez gyors és rendezett, de kevésbé tükrözi az összefüggéseket.
A kézzel írt jegyzet ezzel szemben térbeli. Egy oldalon belül megjelennek a hangsúlyok, a kapcsolatok, a kiemelések. Nem csak azt látjuk, hogy mi szerepel benne, hanem azt is, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a részek.
Ez a különbség a visszaidézésnél is számít. Sokszor nem szó szerint emlékszünk, hanem képekben: „valahol a lap tetején volt”, „jobbra volt egy kiemelés”. A kézírás ezt a fajta memóriát támogatja.
Módszerek, amik kézzel működnek igazán jól
A kézírás egyik előnye, hogy többféle jegyzetelési stílust is támogat, attól függően, hogyan gondolkodunk.
Nem az számít, melyiket használjuk, hanem az, hogy a jegyzet tükrözze a gondolkodásunkat.
A leggyakoribb hiba
A legtöbb jegyzet azért nem működik, mert túl részletes. Tele van mondatokkal, de nincs benne valódi struktúra.
Hiányzik belőle: a hierarchia, a kiemelés, a kapcsolódás
Egy ilyen jegyzet inkább szöveg, mint eszköz. Nehéz visszanézni, és nem segíti a gondolkodást.
A jó jegyzet nem attól jó, hogy mindent tartalmaz, hanem attól, hogy átlátható és használható.
Hogyan jegyzetelj jobban?
Nem kell teljesen új rendszert bevezetni, elég néhány dolgot tudatosítani.
Érdemes:
A cél nem a „szép jegyzet”, hanem az, hogy amikor visszanézel rá, segítsen újra gondolkodni a témán.
Kézírás és digitális jegyzet együtt
A leghatékonyabb megközelítés sokszor nem választás kérdése.
A digitális eszközök ideálisak arra, hogy gyorsan gyűjtsünk és rendszerezzünk információt. A kézírás viszont abban erős, hogy ezt az információt feldolgozzuk és megértsük.
A kettő együtt működik igazán jól:
Összegzés
A kézírás a jegyzetelésben nem csupán technika, hanem egy másfajta gondolkodásmód.
Segít abban, hogy: ne csak rögzítsünk, hanem értelmezzünk, ne csak sorokban, hanem kapcsolatokban gondolkodjunk és a jegyzet valódi eszközzé váljon.
A kérdés nem az, hogy jegyzetelsz-e, anem az, hogy a jegyzeteid segítenek-e gondolkodni.
A kézírás ebben ad valódi előnyt: nem csak megőrzi az információt, hanem formát ad annak, ahogyan megérted.
Mit mondanak a kutatások?
Az egyik legismertebb vizsgálat (Mueller & Oppenheimer, 2014) kimutatta, hogy:
a laptopon jegyzetelők több információt rögzítettek
a kézzel jegyzetelők viszont mélyebb megértést mutattak
Miért?
Mert a kézírás nem teszi lehetővé a szó szerinti másolást.
Az agy kénytelen feldolgozni az információt.
Idegi kapcsolatok: nem csak több, hanem gazdagabb
Egy EEG-alapú kutatás (Van der Weel & Van der Meer, 2020) azt találta, hogy:
kézírás közben szélesebb agyi hálózatok aktiválódnak
erősebb kapcsolatok jönnek létre különböző agyterületek között
Ez azért fontos, mert a tanulás nem az információ mennyiségén múlik, hanem azon, mennyire kapcsolódik össze az agyban.
A mozgás és a gondolkodás kapcsolata
A kézírás egyik kulcsa a mozgás.
A kéz finom, precíz mozgásai:
folyamatos visszacsatolást adnak az agynak
időben „szétterítik” a gondolkodást
ritmust adnak a feldolgozásnak
Ez a ritmus hiányzik a gépelésből, ahol a mozdulatok automatizáltak és kevésbé differenciáltak.
Miért számít ez a mindennapokban?
A kézírás során az agy:
aktívabban dolgozza fel az információt
több érzékszervi csatornát kapcsol össze
stabilabb idegi mintázatokat hoz létre
Ez hosszú távon: jobb memóriát, mélyebb megértést, hatékonyabb tanulást, erősebb kognitív, kapcsolatokat eredményez.
